|

Drága idetévedt látogató! Gondolom kitaláltad már, hogy a gportal egy sokadik blogos oldalán jársz. Blogoláson kívűl még néha megtalálsz pár ajánlót, vagy véleményt is, de főként a szerkesztő mindennapjairól olvashatgatsz. Le is írnék magamról pár felszínes információt: egy átlagos 15 éves budapesti barna lány vagyok, gyakori szőke pillanatokkal.:) Anyukámmal és nővéremmel élek együtt, van egy kiskutyám, és 2 macskánk. Óriási állatbarát vagyok, de a 8 lábúaktól és mindentől, ami gyorsan mászik, vagy tud repülni, írtózom. Barátkozó típus vagyok, ebből következik, hogy rengeteg barátom van, akiket nagyon szeretek. Alapvetően pesszimista vagyok, de próbálok pozitívan állni a dolgokhoz. Ha nem szereted a ByTheWay-t, akkor akár most el is mehetsz! Nagyon szeretek sportolni, 7 éve táncolok, és kb. ugyan ennyi ideje lovagolok is. Ebből adódóan kedvenc állatom a ló. Sorozatfüggő vagyok, Vámpírnaplók, Pretty Little Liars, Teen Wolf, Castle minden mennyiségben, új kedvencem pedig a Szulejmán. Imádom a kávét, anélkül nem létezik számomra reggel, kedvencem a Starbucks kávézó. Ha kiváncsi vagy pár bensőségesebb infóra is, nézelődj a lenti menük közt.:)
blog # kinguu # log-in
| |
|
A szabályok itt sem különbek, mint a többi oldalon: káromkodhatsz (én is szoktam), de azért határokkal. Ne hirdess, ne írj más nevében, cserét itt kérhetsz, illetve ha van bármilyen kérdés, óhaj, panasz, ide várom. Jó csevegést!:)
| |
|

Itt tartom számon azokat a dolgokat, amiket el kell intéznem, megvennem, elolvasnom stb. Egyszóval a teendőimet:
ITTHON:
›Bytheway képeket nyomtatni
›cipőt venni
SULIBA:
›Antigoné elolvasása
| |
|

Szerkesztő: kinguu
Nyitás: 2013. 01. 13.
Zárás: nem tervezem
Téma: blog, vélemények
Design: version 3. kinguu
Fejléc: aranymeli.gp.
Bőngésző: google chrome
Az oldalon minden szöveg, illetve kép saját, vagy saját gyűjtés, nem loptam, ezért kérlek te se lopd el!
| |
|
|
|
pfff2013.12.02. 15:52, Kinguu

Ne kérdezzétek miért ez a címe a bejegyzésnek, de úgy érzem, ez kifejezi a mai napom hangulatát, és történéseit. A nap szokásosan nehezen indult, hétfő, korán felkelni, elkészülni stb. Első 2-3 óra tök jó hangulatban telt, jó kedvem volt meg minden. Aztán tesi se lett volna rossz, de ahogy öltöztem át tesire, elkezdett nagyon fájni a fejem. (Univerzum finom jelzései, hogy ne tesizzek haha) Tökre lüktetett meg nyomott meg minden, nagyon szar volt. De azért hősiesen lefutottam 3 patakkört. Patakkörök közben még nem is fájt úgy a fejem, de ahogy beértem tornaterembe a hideg levegőről felhevülten, úgy elkezdett fájni megint a fejem, hogy nagyon.:( Lefeküdtem az egyik padra, és úgy éreztem, hogy mindjárt felgyulladok. Lángolt a homlokom, borzasztóan fájt a fejem. Pár barátnőm nagyon édes volt, rögtön kérdezte, hogy vegyen-e nekem vizet, az segít-e.:) Mondtam, hogy az nagyon jó lenne, mert nagyon keveset iszom napközben, és valószínűleg ez is benne volt a dologban. Szóval nagyon édesek voltak, vettek nekem vizet, és a víztől tényleg sokkal jobban lettem. Aztán töri izgalmas volt, a tanár pénzfeldobással dönt, hogy kit hívjon felelni. Azért olyankor felmegy az ember pulzusa.:D Na mindegy, egyébként törin P. mellett ülök, szóval nem telt olyan rosszul az óra.:D
És most jön a nap legnagyobb sokkja. Leveleztünk órán P-vel, és tett egy nagyon erős célzást (konkrétan szó szerint leírta), hogy tudja, hogy ottaludtam M-nél. Na hát kisebb agyfagyás keletkezett nálam. Honnan tudja? Mondta, hogy hát a fülébe jutott. Hú, mondom ez remek, akkor hány embernek juthatott még a fülébe csak úgy? Iszonyat ideges lettem, neki kellett volna erről a legkevésbé tudnia... Ildi, egy nagyon jó barátnőm, aki minden M-es részletről tud, mondta, hogy nyugi, P elolvasta az én és Ildi közötti facebook üziket, és onnan tudja. Kicsit megnyugodtam, hogy akkor mégsem csak úgy hallotta valakitől, de azért nem örültem a dolognak. Mindegy, utána tök egyértelmű volt, hogy Ildivel erről beszéltünk töri utáni szünetbe, P oda is jött, hogy "Naa igen hallgatom". Hát mondom remek, de most Ildivel beszélgetünk.:D Mindegy is, durván sokkot kaptam, hogy bazmeg, honnan tudja... de még mindig van pár tisztázatlan dolog, hogy pár ember honnan tudja, hogy M-nél voltam... Mondjuk igazából már sajnos lényegtelen. 3 hete nem beszéltünk, szarik rám, én pedig próbálom őt elfelejteni. De azért elég nehéz, mert valahogy valamikor mindig feljön mint téma, meg ha szembejön, akkor már nehéz nem rá gondolni utána... Mindegy, M egy emlék marad mostmár.:) Nem túl szép emlék, de inkább szeretnék sokáig emlékezni rá, hogy igen, ő is volt valamikor, mint elfelejteni egy életre:)..........
| |
|
|
|