Hogy őszinte legyek, az utóbbi pár hétben/hónapban nem igazán éreztem úgy, mint akinek bármi is összejöhet még az életben. A sok rossz dolog eléggé összejött mostanság, és már nagyon vártam, hogy történjen valami olyan, amit szeretnék, és amire vágyom. Nemrégiben több ilyen dolog is valóra vált.:) Lehet, hogy hülyén fog hangzani, vagy azt fogjátok hinni, hogy ez azért van, mert én akarok a "közzépontban lenni", de megnyugtatok mindenkit, nem így van! A dolgok, amiket szerettem volna, hogy azokon a helyeken, mint például a tánc, vagy a lovaglás, ott az emberek tudják ki vagyok és szeressenek. Tudom, ez így furán hangzik... de sokszor érzem úgy, hogy a körülöttem lévők nem szeretnek, vagy nem vesznek észre. Erre a helyre már 5. éve járunk táncolni 2 legjobb barátnőmmel, és már mi vagyunk a "rangidősek". Tehát a tánccsoportból mi járunk a leghosszabb ideje ide. Azóta persze rengeteg jöttek-mentek, de akiket a legjobban megszerettünk a csoportból, és akik nagyon-nagyon jó barátaink lettek, azok még mindig velünk vannak!:) És ez egy nagyon jó érzés, és ezért van az, hogy ha a legeslegszarabb napom volt életemben, táncon akkor is jól tudom érezni magam. A tánctanáraim is nagyon megszerettek, legalábbis úgy érzem, és persze én is őket. Figyelnek rám, nagyon jól tudunk beszélgetni (pedig ők már bőven felnőttek) és ez egy szuper dolog szerintem. A lovardában ugyan ez a helyzet. Rengetegen járnak oda lovagolni, kicsik, nagyok, tinik és felnőttek egyaránt. Az első 2-3 hónapban csak egy valakinek éreztem magam a rengeteg gyerek közül, aki odamegy, felül a lóra majd elmegy. Ma már szerencsére változott a helyzet. Ott is rengeteg embert megismertem, jó embereket, akiket igazán megkedveltem. Az oktatóm is nagyon jó fej, vele is sokat beszélgetünk és nevetünk. A másik oktatóval is mindig találkozom, mikor ott vagyok (mivel övé a lovarda:D) és már ő is megjegyezte a nevem, ami nála pozitív dolog.:D Egyszóval úgy érzem, végre ott is tudok érvényesülni. Olyan típus vagyok, aki nem szeret a háttérbe szorulni. Nem azt akarom, hogy mindig mindenki rám figyeljen  és én legyek miss világ közepe, de persze nagyon jó érzés, ha társasági és központi ember vagyok az adott helyen. És ez nálam nagyon fontos, ha olyas valamit csinálok közbe, amit szeretek. A tánc és a lovaglás pont ezek a dolgok. Sokszor kívántam, hogy bárcsak végre észrevennének, ha jobban be tudnék illeszkedni a kis csapatba, amik kialakulnak ilyenkor. És megtörtént. Idő kell hozzá, és amikor nem is számítasz rá, megtörténik, amit szeretnél...:) Ennek ez a titka. Ha ráfokuszálsz és nagyon akarod, nem fog megtörténni. Én is már szinte lemondtam erről, és egyszer csak azt vettem észre, hogy az emberek figyelnek rám, mosolyogva köszönnek és ismernek.
A másik ilyen dolog, ami valóra vált számomra, az egy elég konkrét dolog. Még hozzá eljutni egy klippforgatásra, vagy benne lenni egy klipben. Klipforgatáson már voltam kisebb koromban, a No Thanx fiúbanda egyik videoklipjének a forgatásán voltam, mert apum is dolgozott benne. Nem tudom ki ismeri őket, ma már totál eltűntek, de egy időben nagyon nagy számok voltak.:) Na szóval most lehetőségem nyílt, hogy eljussak egy Béci forgatásra!:))) Nagyon imádom őt, és iszonyatosan örültem volna, ha táncolhatok egy klipjében... nos, most nem fogok táncolni, csak statisztaként leszek ott, de hát akkor is!:) Ez már egy jó kezdet szerintem. Nem mondom, hogy ezek után világhírű nem tudom mi leszek, de ha a vágyaid, akár mekkora álmok is legyenek, gyerekkorodban teljesülnek, akkor már esélyed van egy szép életre, én így gondolom.:) És ez is a legváratlanabb pillanatban érzekett. M. miatt nagyon ki voltam borulva sokáig, most is kivagyok, de próbálok a jó dolgokra összpontosítani. Mint a tánc, a lovaglás, és a forgatás.:) Bónusz, hogy nem megyek másnak suliba!:D Yeee lemaradok a fizikáról!
Na, ha mér így írtam egy regényt, a mai napomról annyit, hogy egy nagyon jó nap volt. Barátnőimmel nagyon sokat röhögtem ma, úgyhogy remélem mostantól minnél jobban fognak alakulni a dolgaim. M pedig... ma nem is láttam. Ami nagyon rossz érzés volt, mert a barátnőjét viszont igen. Jaa, de egyszer láttam, úgy a suli másik felén állt, és háttal. Szóval maradjunk annyiban, hogy nem láttam.